Az elmúlt időszakban egyre több helyen jelentek meg a piacon un. gondozásmentes (máshol eldobhatónak nevezett) személyi gázérzékelő eszközök. A következő sorokban azt szeretnénk bemutatni, hogy mi a különbség ezen típusok és a már megszokott „újrahasznosítható”, „kalibrálást igénylő”, „hagyományos” típusokhoz képest.
Először is érdemes tisztázni a két elterjed megnevezést. Mit értünk GONDOZÁSMENTES, illetve ELDOBHATÓ készülék alatt.
A két fogalom igazából ugyan azt jelenti csak egyes forgalmazók máshogy használják azokat.
- Az ELDOBHATÓ értékesítési szempontból egy negatív jelző. A felhasználó azt érezheti, hogy valami gyenge minőségű, egyszer használatos készüléket kap
- A GONDOZÁSMENTES viszont egy kissé félrevezető, ugyanis nem jelenti azt, hogy a készüléket csak használnunk kell, nem kell semmilyen karbantartást végezni rajta. Értjük ez alatt az időszakos ellenőrzést, működési tesztet, valamint a szennyeződések eltávolítását.
Nézzük meg ezt részletesen:
ELDOBHATÓ – kifejezés abból ered, hogy az eszköz készülékháza, a gyártási költségek csökkentése érdekében olyan kialakítású, hogy roncsolásmentesen nem szedhető szét. Így nem szerelhető össze újra a biztonságos üzemelés megtartása mellett. Ezáltal nem javíthatók, az alkatrészek nem cserélhetők. A gyártók viszont garantálják, hogy a megadott élettartamon belül - álltalában 2 év -, normál használat mellett biztonságosan képesek működni. Érzékelőjük, akkumulátoruk, elektronikájuk nem hibásodik meg. Gyártási- és anyaghibák azonban előfordulhatnak. Ezért a vállalt garanciális időszak általában megegyezik az élettartam idővel, hogy a felhasználónak ezáltal ne származzon kára megvásárlásuk esetén. Legtöbb gyártó a eszközt a kihordási idő lejártával belső szoftverrel letiltja, még akkor is, ha egyébként a készülék működő képes lenne hosszabb-rövid ideig. Ezzel garantálva a teljes személyi biztonságot és a hirtelen, esetleg használat közben bekövetkező kiesést. Itt kell tovább lépnünk a gondozásmentes kifejezés pontosítására.
GONDOZÁSMENTES – megoldás alatt azt értjük, hogy olyan alkatrészekkel szereltek a készülék (korábban kitértünk rá), hogy kihordási idejük alatt megfelelően működnek. Pl. az akkumulátor nem gyengül, az érzékelők pontossága jelentősen nem változik. Itt kell azonban megemlíteni, hogy a különféle mért gázok esetén, az érzékelő szenzorok más technológiákat alkalmaznak (félvezetős, vegyi cellás, stb…) Egyes szenzoroknak ezért jellemzője lehet, hogy akár használat nélkül is „kimerülnek”. Mérési pontosságuk, riasztási határértékük használat (élettartam során) eltér a gyári beállítástól. Normál esetben ez 1-5%, szélsőséges estben 5-10%. Ez a biztonságot még nem befolyásolja, hiszen lényegesen az egészségügyi/robbanási határérték alá vannak beállítva. Olyan esetekben, ahol az érzékelő nincs állandó (akár minimális) gázkitettség alatt, illetve a riasztások száma alacsony, a megadott élettartam alatt ez nem jelent problémát. Azonban, ha az alkalmazott térben folyamatosan akár minimálisan is jelen van a mérendő gáz nagyon alacsony koncentrációban vagy gyakoriak a riasztások az érzékelő pontossága jelentősen megváltozhat. Szemléletes példa, ha egy CO érzékelőt egy gépjármű kipufogó csövéhez tartunk, pillanatok alatt tönkre mehet. Az ilyen helyeken érdemes alkalmazni a gyártók által kínált un. „BUMP station” ezközöket, melyek kalibráló „állomás néven” kerültek a köztudatba. Ezek azonban nem ténylegesen kalibrálás végeznek, hanem inkább gyors, működés ellenőrzésre/működés próbára valók. Amennyiben az ezeken kijelzett eredmények nem megfelelők érdemes a készüléket szakemberrel ellenőriztetni, hogy ténylegesen megfelelő esetben jelez.
Hol alkalmazzunk tehát GONDOZÁSMENTES/ELDOBHATÓ eszközöket?
Olyan esetekben, ahol az eszközök folyamatos használatban vannak, akár több műszakban használják őket. (Ezek a készülékek bekapcsolás után legtöbbször nem lehet kikapcsolni. Bekapcsolás után élettartamuk végéig bekapcsolt állapodban maradnak). Olyan munkahelyeken jöhetnek számításba első sorban, ahol a mérendő gáz nincs folyamatosan jelen és a riasztások száma várhatóan alacsony. Fontos megjegyezni, hogy ezek működését is érdemes ellenőrizni (BUMP test-el)! Amennyiben a készülék lehetőséget ad rá, érdemes a napló adatokat kiolvasni, nem történt-e a megszokottnál nagyobb gázbehatás.
Előnyük: Áruk kedvezőbb. Így folyamatos használat mellett jobban tervezhetőek a költségek. Nincs rendszeres fenntartási (kalibrálási) költség. Nem jelentkeznek szerviz/javítási költségek. Nincs eszközkiesés (vagy csak rövid idejű) mert az ellenőrzés egyszerűen elvégezhető. Nem kell számolni a dolgozóktól való begyűjtési és szervizbe szállítási idővel sem, ami tovább növel a készülékek kiesését a munkából. Jól alkalmazhatók pl. veszélyes anyagokat szállító járműveken, amelyeket több műszakban használnak a sofőrök váltják egymást. Töltő/lefejtő telepeken, ahol folyamatos munkavégzés folyik.
Hátránya: Rövid élettartamúak. Azokon a területeken, ahol a gázérzékelő használata csak alkalmanként történik. Pl. csak adott munkák elvégzéséhez, ritkán használja egy dolgozó nem gazdaságos ezen készülékek vásárlása.
A NEM GONDOZÁSMENTES kategóriába tartozó készülékeket (hagyományos megoldások) elegendő csak a munka során bekapcsolni, majd kikapcsolni. Azok élettartama így jelentősen hosszabb, akár 5-10 év (érzékelendő gáztól függően). Az javítás, alkatrészcsere lehetőségével ez hosszabbítható, hiszen magasabb árukhoz képes legtöbb esetben még gazdaságos. Ezeknél azonban érdemes számolni a min. fél éves ellenőrzéssel és legalább évenkénti kalibrálással (a pontos gyakoriságot minden esetben az adott készülék gyártója határozza meg), mivel az érzékelők pontossága a hosszú kihordási idő alatt már veszélyes mértékben megváltozhat.
A fentiek alapján tehát, érdemes alaposan mérlegelni a felhasználás jellegét és sok esetben a GONDOZÁSMENTES megoldást választani, hiszen a készülékcsere jobban tervezhető, nincsennek járulékos költségek és időkiesések, ezáltal bizonyos esetekben (a látszat ellenére) gazdaságosabb lehet az alkalmazásuk.